Az al�bbi sz�veg forr�sa a www.boncnok.freeblog.hu

Alapok

1. �r�sjelek haszn�lata

A tagmondatok hat�r�n a vessz�t mindig ki kell tenni, ak�r van k�t�sz�, ak�r nincs. Vessz�t tesz�nk az �s, s, meg, vagy k�t�sz�k �s a mint k�t�sz�val bevezetett �sszehasonl�t�s el�, az an�lk�l hogy, aszerint hogy, ahelyett hogy k�t�sz�szer� sz�kapcsolatok el�.

A t�bbsz�r�sen �sszetett mondatokban pontosvessz�vel hat�roljuk el egym�st�l a szorosabban �sszetartoz� tagmondatok csoportjait, illetve k�ttag� mondatban is �llhat pontosvessz�, ha a tagmondatok kapcsolata laza.

Kett�spontot tesz�nk, ha egy l�nyeges gondolatra h�vjuk fel a figyelmet, vagy ha jelezni k�v�njuk, hogy a tagmondat fontosabb magyar�zatot vagy k�vetkeztet�st tartalmaz.

A mell�rendelt, azonos szerep� mondatr�szek k�z� vessz�t tesz�nk, ha k�t�sz� n�lk�l k�vetkeznek egym�s ut�n. A felsorol�sban pontosvessz�t is haszn�lunk, ha azonos szerep�, vessz�kkel tagolt mondatr�szeket akarunk elk�l�n�teni egym�st�l. Ha az azonos szerep� mondatr�szek k�z�tt k�t�sz� van, ez el� vessz�t tesz�nk (kiv�ve az �s, s, meg, vagy k�t�sz�kat – de ha ezek a k�t�szavak besz�dsz�nettel elv�lasztottak, el�j�k vessz�t tesz�nk). A p�ros k�t�sz�val alakult mell�rendel� szerkezetekben a m�sodik k�t�sz� el� vessz�t tesz�nk.
Az �rtelmez�s szerkezetekben az �rtelmezett �s az �rtelmez� k�z� vessz�t tesz�nk; ha az �rtelmez� ut�n is sz�net van a besz�dben, oda is vessz� ker�lhet.

Kertj�k d�sz�t, egy �reg di�f�t, a vihar kid�nt�tte.

Egym�snak al�rendelt mondatr�szek k�z� �ltal�ban nem kell vessz�t tenni.

Ma reggel nagy es� esett.

Ha a mint sz� �llapotot vagy min�s�get jel�l� sz�(kapcsolat) el�tt �ll, nem tesz�nk el�je vessz�t.

2. K�zbevet�s

Olyan sz�t vagy sz�kapcsolatot, amelyet a k�zbevet�s sz�nd�k�val �kel�nk be a mondatba, vessz�k, gondolatjelek vagy z�r�jelek k�z� tesz�nk. �rzelem kifejez�s�re a mondatba felki�lt�jel vagy k�rd�jel is be�kel�dhet. Az ilyen jel ut�n a mondat kisbet�vel folytat�dik.

 
(Forr�s: A magyar helyes�r�s szab�lyai, Akad�miai Kiad�, Budapest, 1991.)

3. Ne t�rj kett� mondatot!

Magyarul, ne haszn�lj vessz� helyett pontot.

Sok-sok �ve egy tengerj�r� haj�n tal�lkoztunk. New Yorkb�l Liverpool-ba tartva.

Megengedett, hogy egy kiemelt mondatr�sz mondat szerep�t l�ssa el, �s aszerint jel�ld:

�jra �s �jra bekiab�lt. Semmi v�lasz.

Az �r�nak mindazon�ltal meg kell gy�z�dnie r�la, hogy a kiemel�s indokolt. Az ilyen hi�nyos mondatok legink�bb p�rbesz�dekben jelennek meg, amikor a karakter am�gy is mondatokat elharapva besz�l.

Fogalmaz�s

4. V�laszd ki a form�t, �s tartsd magad hozz�!

Minden �r�snak van valamilyen alapform�ja. Az �r�k r�szben ezt a form�t k�vetik, r�szben elt�rnek t�le, ahogy a fogalmaz�s �s k�pess�geik megk�v�nj�k. A hat�kony �r�s az �r� gondolatait k�veti, de nem felt�tlen�l azok sorrendj�ben. Ez�rt tervre van sz�ks�g. Id�nk�nt a terv hi�nya a fontos, mint p�ld�ul egy szerelmeslev�l eset�n, ahol a gondolatok szabad �raml�sa a l�nyeg. A legt�bb esetben azonban tudatos tervez�snek kell megel�znie az �r�st. A fogalmaz�s els� szab�lya teh�t, hogy meghat�rozd a k�vetend� form�t.

P�ld�ul a szonett tizenn�gy soros vers. A szonett�r�k pontosan tudj�k, hov� akarnak kilyukadni, b�r arr�l nem felt�tlen�l van elk�pzel�s�k, hogyan jutnak el oda. A t�bbi forma kev�sb� merev �s j�val rugalmasabb, de csup�n csontv�z, amit az �r� eg�sz�t ki h�ssal. Min�l ink�bb tiszt�ban van az �r� a form�val, ann�l t�bb az es�lye a sikerre.

5. A fogalmaz�s alapegys�ge a bekezd�s

A bekezd�s b�rmilyen hossz� lehet, ha bels� egys�ge megvan. Ha a t�ma, amir�l �rsz, nem olyan l�nyeges, �s csak r�viden szeretn�d t�rgyalni, nem sz�ks�ges t�mak�r�kre osztani. A r�vid le�r�st, egy esem�ny r�vid k�zl�s�t el�g egy bekezd�sbe s�r�teni, �s ut�lag eld�nteni, vajon a t�bb r�szre bont�s jav�t-e rajta.

Rendszerint azonban egy t�ma alt�m�kra oszlik, amelyeket mind k�l�n bekezd�sben t�rgyalunk. Ez term�szetesen az olvas� meg�rt�s�t seg�ti el�. Minden bekezd�s eleje �j l�p�st jelent a megkezdett t�ma kifejt�s�ben.

Mag�nyos mondatokat, ha lehet, ne �rjunk k�l�n bekezd�sbe. Kiv�telt k�pezhetnek az �tvezet� r�szek. P�rbesz�dben azonban egyetlen sz� is �n�ll� bekezd�snek tekinthet�, �s �j bekezd�s kezd�dik, valah�nyszor a besz�l� szem�lye megv�ltozik.

Szab�lyk�nt elmondhatjuk, hogy legjobb, ha a bekezd�st olyan mondattal kezded, ami utal a t�m�ra, vagy seg�ti a v�lt�st. Ha a bekezd�s egy nagyobb sz�veg r�sze, esetleg sz�ks�ges lehet jel�lni azt is, milyen helyet foglal el azon bel�l.

Gyakori, hogy a bekezd�s konkr�t kijelent�ssel kezd�dik, ami a k�s�bbi mondatok �sszetart�s�t szolg�lja.

Kellemes sz�l f�jt.

A k�vetkez� t�z-h�sz oldal k�l�n�s bekezd�sekkel volt tele�rva.

Ha azonban ezt a m�dszert t�l gyakran alkalmazzuk, modoross� v�lik. A nyit� mondat leggyakrabban a bekezd�s ir�ny�t hat�rozza meg.

Felvette a neh�z l�mp�st az asztalr�l, �s felfedez��tra indult.
Egy �jabb l�pcs� ut�n a tet�re jutottak.

�rzelemt�l f�t�tt elbesz�l�sben a bekezd�s t�bbnyire r�vid �s nem lehet benne f�t�m�t felfedezni; az �r� v�gigsiet az esem�nyeken. Ilyenkor a bekezd�sek k�zti t�r�s csup�n besz�dsz�netet jel�l, amit a cselekm�ny valamely r�szlete k�vet.

A bekezd�sek tagol�s�hoz logikus gondolkod�sra �s j� �rz�kre van sz�ks�g. A hatalmas sz�vegr�szek elrettenthetik az olvas�t, ez�rt a hossz� bekezd�seket m�g akkor is hasznos vizu�lis seg�ts�g gyan�nt kett�t�rni, ha logikailag ezt semmi nem indokolja. Ugyanakkor a r�vid bekezd�sek gyors egym�sut�nja is zavar� lehet. A csak hat�svad�szat kedv��rt sz�tt�rt bekezd�sek rekl�m- �s pamflet�z�v� teszik a sz�veget. A bekezd�sek tagol�s�n�l a m�rt�kletess�g �s a rend a k�t kulcssz�.

6. Az �ll�t�sok legyenek pozit�v alakban

Ker�ld a bizonytalan, sz�ntelen, t�tova megfogalmaz�st! A „nem” sz�t tagad�shoz �s szembe�ll�t�shoz haszn�ld, ne pedig arra, hogy elker�ld a pontos fogalmaz�st.

Nem sokszor volt pontos -> Rendszerint k�sett.

Nem gondolta, hogy a latin nyelv tanul�sa �rtelmes id�t�lt�s lenne. -> Id�pocs�kol�snak tartotta a latintanul�st.

Makrancos h�lgy kev�s �rdekes r�szlettel rendelkezik. Shakespeare nem t�l kellemes karakterk�nt �ll�tja be Katalint, �s Bianka sem ker�l be az �r� eml�kezetesebb szerepl�i k�z�. -> A Makrancos h�lgyben szerepl� n�k nem vonz�ak. Katalin undok, Bianka jelent�ktelen.

Az utols� jav�t�s el�tti p�lda nemcsak negat�van fogalmaz, hanem m�g bizonytalan is. A jav�t�s ez�rt r�szben tal�lgat�s, hiszen nem tudhatjuk, mire gondolt az �r�.Az olvas� ak�r tudatosan, ak�r tudat alatt, nem szeret arr�l hallani, mi nincs; � azt szereti tudni, mi van. Ez�rt n�ha m�g a negat�vumokat is aj�nlatos pozit�v alakba tenni.

Nem �szinte – �szint�tlen; nem fontos – jelent�ktelen; nem eml�kszik – elfelejtette

A szembe�ll�tott pozit�v �s negat�v �ll�t�s er�teljes szerkezetet k�pez.

Ne k�rdezd, mit tehet �rted az orsz�g – k�rdezd ink�bb, mit tehetsz te az orsz�g�rt.

A „nem” kiv�tel�vel az �sszes t�bbi tagad�sz� er�s.

Sosem gondoltam volna, hogy ilyen sz�p, am�g r�m nem mosolygott.

Ha minden mondatod k�telyekkel t�zdelt, az �r�sodnak nem lesz s�lya.

7. Konkr�t, prec�z, pontos fogalmaz�s

�ltal�nos helyett l�gy specifikus, hom�lyos helyett pontos, absztrakt helyett konkr�t.
Az olvas� figyelm�t a legink�bb azzal tudod megragadni, ha pontos �s konkr�t fogalmaz�st haszn�lsz. A legnagyobb �r�k is az�rt olyan hat�konyak, mert a val�ban fontos r�szletekre koncentr�lnak. Nem sz�ks�ges minden r�szletet megadni – egyr�szt lehetetlen volna, m�sr�szt felesleges –, de ha a fontos r�szleteket k�zl�d, m�ghozz� pontos �s �rz�kletes form�ban, az olvas�d bele tudja k�pzelni mag�t a k�rnyezetbe.

8. H�zd ki a felesleges szavakat

Az er�teljes �r�s t�m�r. A mondatban ne legyenek felesleges szavak, a bekezd�sben felesleges mondatok, mint ahogy egy rajzon se legyenek felesleges vonalak, a g�pben meg felesleges alkatr�szek. Ez nem azt jelenti, hogy az �r� minden mondata legyen r�vid, vagy hogy ker�lje a r�szletez�st, �s csak k�rvonalakban v�zolja fel a t�m�t, hanem azt, hogy minden sz�nak legyen meg a helye.

N�h�ny kifejez�s, ami a szab�lyt s�rti: valamif�le, olyasmi, egyfajta; annak a k�rd�se, hogy; t�zel�si c�lra (t�zel�nek); nem f�r hozz� k�ts�g, hogy (k�ts�gtelen); olyan ember, aki (olyan, vagy �); annak k�sz�nhet�en (mert); nem voltam tudat�ban a t�nynek (nem tudtam)

K�nnyen dag�lyoss� v�lhatunk, ha egy gondolatot l�p�sr�l-l�p�sre, k�l�n mondatokra bontva mutatunk be, ahelyett hogy egy mondatba f�zn�nk.

9. Ker�ld a halmoz�d� laza mondatokat

Laza mondatnak azt tekintj�k, ami k�t tagmondatb�l �ll, �s a m�sodikat egy k�t�sz� vagy vonatkoz�i n�vm�s k�ti �ssze. Az �r� hib�t k�vet el, ha a mondatai t�l t�m�rek �s ism�tl�d� form�tum�ak.  Id�nk�nt egy-egy laza mondat laz�that a sz�veg hivataloss�g�n, �s az olvas� megk�nnyebb�lten fell�legezhet. Gyakoriak a k�nnyed, spont�n �r�sban is. A probl�ma akkor mer�l fel, ha t�l sok van bel�l�k.

kezd� �r�k gyakran eg�sz bekezd�seket �p�tenek fel ilyen mondatokb�l, ahol a tagmondatokat �s �s de k�t�sz�k, ritk�bban az aki, amely, ami, am�g �s amikor v�lasztj�k el egym�st�l.Ha t�l sok laza mondat sorakozik egym�s ut�n, n�h�nyat �t kell �rni, hogy megt�rd a monot�mi�t. Haszn�lj egyszer� mondatokat, vagy pontosvessz�t; esetleg olvaszd �ket �ssze m�s sorrendben, ahogy a sz�veg megk�v�nja.

10. Az �sszetartoz� szavak maradjanak egy�tt

A szavak mondatban elfoglalt helyzete mutatja a kapcsolatukat. Ha rossz helyen vannak, az csak zavarhoz �s k�t�rtelm�s�ghez vezet. Az �r�nak ez�rt egy helyre kell t�m�r�tenie az �sszetartoz� szavakat �s sz�csoportokat, elk�l�n�tve azokat, amelyek viszont nem tartoznak �ssze.

Az els� new york-i kereskedelmi spermabank p�nteken ny�lt rozsdamentes ac�ltart�lyban lefagyasztott, tizennyolc f�rfit�l sz�rmaz� mint�kkal. -> Az els� new york-i kereskedelmi spermabank p�nteken ny�lt, melynek sor�n tizennyolc f�rfit�l vettek mint�t. A mint�kat legfagyasztva, rozsdamentes ac�ltart�lyban t�rolj�k.

Az alanyt �s az �ll�tm�nyt ne v�laszd k�l�n olyan tagmondat besz�r�s�val, amely az el�z� tagmondat alany�ra is �rthet� lehet.

11. Ne hangs�lyozz egyszer� kijelent�st felki�lt�jellel

St�lus

12. H�z�dj a h�tt�rbe

�rj �gy, hogy az olvas� az �r�sod �rtelm�t �s hangulat�t vegye �szre, �s ne az �r� pillanatnyi kedv�t. Ha j� az �r�s, az �r� hangulata an�lk�l jut kifejez�sre, hogy a m� l�tn� a k�r�t. Csak �gy tudsz saj�t st�lust kialak�tani, ha nem ut�nzod senki�t – vagyis h�z�dj vissza a h�tt�rbe. Az �szinte �s figyelmes �r�nak nem kell a st�lus miatt agg�dnia. Ahogy mestere leszel a nyelvednek, �gy alakul ki a st�lusod. A fogalmaz�s fegyelemre szoktatja az elm�t, �s az �r�s is gondolkod�s.

13. �rj term�szetesen

�rj �gy, ahogy az term�szetes a sz�modra, olyan szavakat �s kifejez�seket haszn�lj, amik k�nnyen j�nnek a nyelvedre. Azt azonban egy pillanatra se hidd, hogy ha term�szetes vagy, akkor egy�ttal hib�tlan is.

nyelvtanul�s ut�nz�ssal kezd�dik. A csecsem� ut�nozza a sz�lei hangj�t, a gyerek pedig el�sz�r az els� hallott nyelvet, majd a k�nyveket. Az ut�nz�s folyamata sok�ig tart azut�n is, hogy az �r� imm�r magabiztosan haszn�lja a nyelvet, mert lehetetlen elker�lni, hogy ne kop�rozzon az ember valamit, amit csod�l. Tudatosan ne ut�nozz; de ne agg�dj a hasonl�s�gok miatt; ink�bb csod�ld nyugodtan tov�bb azt, ami j�. �gy, amikor term�szetesen �rsz, olyan l�bnyomokat k�vetsz, amiket �rdemes.

14. Haszn�lj f�neveket �s ig�ket

Haszn�lj min�l t�bb f�nevet �s ig�t hat�roz�sz�k �s jelz�k helyett. Olyan hat�roz�sz� nem l�tezik, amelyik egy rossz vagy gyenge f�nevet kih�zna a kutyaszor�t�b�l. Ez persze nem azt jelenti, hogy mell�zd teljesen a hat�roz�sz�kat �s jelz�ket; azok is a besz�d r�sz�t k�pezik. �ltal�noss�gban elmondhat� viszont, hogy a f�nevek �s ig�k azok, nem pedig a hat�roz�sz�k, amelyek feszess�get �s sz�nt k�lcs�n�znek az �r�snak.

15. Ellen�rz�s �s �jra�r�s

Az ellen�rz�s az �r�s r�sze. Kev�s olyan �r� van, aki els�re k�pes meg�rni azt, amit akart. Gyakran a k�sz munka �tolvas�sakor r�j�ssz, hogy s�lyos hib�k vannak benne, vagy fel kell cser�lned a sz�vegek sorrendj�t. Ebben egy sz�vegszerkeszt� nagy seg�ts�gedre lehet. Egyes �r�k szeretnek kinyomtatott anyagon dolgozni, m�sok a k�perny�t r�szes�tik el�nyben. Mindenesetre ne f�lj k�s�rletezni az �r�soddal. Tartsd meg az eredeti �s az �jra�rt v�ltozatot is, hogy ha sz�ks�ges, visszany�lhass a r�gebbi k�zirathoz. Nem jelent sem gyenges�get, sem kudarcot, ha a k�zirat s�lyos m�t�tekre szorul. Ez gyakori jelens�g m�g a legnagyobb �r�k k�z�tt is.

16. Ne l�gy dag�lyos

A t�lcicom�zott sz�veg nehezen em�szthet�, n�ha kifejezetten �mely�t�. Ha term�szetes st�lusod a dag�lyoss�g, akkor legal�bb tal�lj olyan er�s t�m�t, ami ezt elb�rja.
Ha sz�m�t�g�ppel �rsz, pr�b�ld kiv�deni a b�besz�d�s�get. Cs�b�t� lehet a billenty�zet kattog�sa, �s k�nnyen azon kaphatod magad, hogy felesleges szavakat, net�n bekezd�seket sz�rsz be a sz�vegbe puszt�n az�rt, mert �lvezed, ahogy a kezed a billenty�zet felett t�ncol, �s a sz�veged megjelenik a k�perny�n. Mindig tan�csos ut�lag visszaolvasni a sz�vegedet, �s kiirtani a felesleget.

17. Ne t�lozz

Ha t�lzol, az olvas�k azonnal r�sen lesznek, �s minden gyan�ss� v�lik a sz�mukra, az is, amit kor�bban olvastak, �s az is, ami k�s�bb j�n, mivel elvesztik hit�ket az �t�l�k�pess�gedben �s a m�rt�kletess�gedben. A t�lz�s egyike a leggyakoribb hib�knak. Egyetlen gondatlanul odavetett szuperlat�vusz lerombolhatja az olvas� szem�ben a lelkesed�s t�rgy�t.

18. Ker�ld a min�s�t� jelz�ket

Nagyon, rendk�v�l, kiss�, kicsit – ezek a pr�za pocsoly�j�ban �l�sk�d� pi�c�k kisz�vj�k az �letet a szavakb�l. A kiss� sz� haszn�lata k�l�n�sen zavar�: mindannyiunknak nagyon kell igyekeznie, hogy rendk�v�l figyelmesen �gyelj�nk ennek a roppant fontos szab�lynak a helyes haszn�lat�ra, mert meglehet�sen gyakran meg szoktuk s�rteni.

19. Ne er�ltesd a lazas�got

Manaps�g sok a laza �r�s, ami �gy kanyarog, mintha az �r�ja �lland�an fel lenne dobva. A laza st�lus azonban gyakran bek�pzelts�get takar – az �r� �gy gondolja, b�rmi jut is az esz�be, az mind fontos, �s a fesztelen pr�za j�kedvet �s nagy sikert �g�r. El�g, ha belekukkantasz egy iskola�js�gba, m�ris szembetal�lkozhatsz ennek a st�lusnak a d�szp�ld�nyaival.

20. Ne magyar�zkodj

Ritk�n j�, ha mindent elmondasz. A kezd� �r�k nemcsak hat�roz�sz�k t�meg�vel �rasztj�k el �r�saikat, de mindenhov� magyar�zatokat is besz�rnak.

21. Mindig jelezd az olvas�nak, ki besz�l

A p�rbesz�d megfejthetetlenn� v�lik, ha nem tudni, �ppen ki besz�l. A narr�ci� n�lk�li dial�gusokban az olvas� elt�ved, �s k�nytelen visszaugrani az elej�re, hogy kital�lja, ki besz�l. Arra azonban �gyelj, hogy a besz�r�sok ne zavarj�k meg a sz�veg egys�g�t. Sz�rd be �ket oda, ahol am�gy is sz�net k�vetkezne a p�rbesz�dben (ahol a besz�l� leveg�t venne). K�nny�t�sk�ppen olvasd fel magadnak hangosan a mondatot. (A hangos felolvas�s a p�rbesz�d �leth�s�g�n is sokat lend�thet.)

22. Ker�ld a k�l�nleges szavakat

Ker�ld a k�l�nleges, hat�svad�sz �s figyelemfelkelt� szavakat, ha egy egyszer� �s pontos, h�tk�znapi sz� �pp�gy megteszi.

23. Ne haszn�lj dialektust, csak ha j� a f�led hozz�

Ne pr�b�lkozz dialektussal, csak ha elk�telezett di�kja vagy a meg�r�k�teni k�v�nt nyelvj�r�snak. Ha dialektust haszn�lsz, l�gy k�vetkezetes! A legjobb dialektus�r�k a lehet� legkevesebbet t�rnek el a norm�t�l, ezzel nemcsak megk�m�lik az olvas�ikat, hanem meg is gy�zik �ket.

24. Fogalmazz vil�gosan

Nem a vil�gos fogalmaz�s a legfontosabb, �s nem is mindig ez jelzi a j� st�lust. Van, amikor a hom�lyos fogalmaz�snak c�lja van. Mivel azonban az �r�s kommunik�ci�, sosem h�tr�ny, ha valaki vil�gosan fogalmaz. M�g a sz�nd�kosan hom�lyos �r�kat is rendre lehet szoktatni – legyenek �rthet�en hom�lyosak, legyenek �gy sejtelmesek, hogy az�rt �rteni is lehessen �ket.
Ha teljesen belebonyol�dsz egy mondatba, jobb, ha �jrakezded, ne is pr�b�ld kereszt�lverekedni magad az �sszebonyol�dott tagmondatokon. Ha mondani akarsz valamit, mondd ki!

25. Ne mondj �t�letet

Hacsak nincs fontos szerepe, ne �rd bele a v�lem�nyedet a m�be. Mindannyiunknak van v�lem�nye szinte mindenr�l, �s nagy a k�s�rt�s, hogy egyfolyt�ban hangoztassuk ezeket. A felel�tlen�l elsz�rt v�lem�nyek bek�pzelts�get sugallnak, nem besz�lve arr�l, hogy a rossz helyre besz�rt �t�let rossz sz�j�zt sz�lhet.

26. Haszn�ld a hasonlatokat m�rt�kkel

A hasonlat gyakori �s egyszer� m�dszer, de ha egym�s ut�n t�bb van bel�l�k, nem megvil�g�tj�k a t�m�t, hanem tov�bb bonyol�tj�k. Vigy�zz a k�pzavarokra! Ha valamit kardhalnak nevezel, ne legyen a v�g�n homok�ra.

27. Ne haszn�lj idegen nyelvet

Id�nk�nt sz�ks�ges, hogy az �r� idegen nyelvb�l k�lcs�n�zz�n szavakat. Egyes �r�k azonban tud�suk fitogtat�sak�nt szeretnek idegen kifejez�seket �s szavakat t�zdelni a sz�vegbe, f�ggetlen�l az olvas� k�nyelm�t�l. Rossz szok�s. �rj magyarul!

(Forr�s: William Strunk �s E. B. White: Elements of Style)